Nemzeti Sírhely

Réthy Pál, született Schlotterbeck Pál (Szarvas, 1809. január 17. – Békéscsaba, 1896. április 20.) orvos, Békéscsaba első főorvosa, a város korszerű közegészségügyének egyik megalapozója és a békéscsabai kórház alapítója volt.

Családja német eredetű volt. Ősei a 16. században a németországi Baden–Württemberg területén éltek. Édesapja, Schlotterbeck Kristóf, Stettinből települt Szarvasra 1805-ben, ahol vaskereskedéssel foglalkozott. Édesanyja a lengyel származású Scarski Rozália volt. Réthy Pál eredetileg Schlotterbeck Pál néven született, és testvéreivel, Lipóttal és Vilmossal együtt 1844-ben vette fel a Réthy nevet, Vajda Péter költő és tanár javaslatára.

Tanulmányait Szarvason kezdte, majd a mezőberényi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után Pozsonyban tanult, ahol bölcsészeti tanulmányokat folytatott, és nevelőként is dolgozott. Ezt követően a pesti egyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait. Kiváló képességeire hamar felfigyeltek: 1836-ban szerzett orvosi diplomát, majd Fabini Theophil János, a kor neves szemészprofesszorának tanársegédje lett.

Ugyanebben az évben, a községi tanács meghívására Békéscsabára került városi főorvosnak. Munkásságának kezdetén a település közegészségügyi viszonyai rendkívül kedvezőtlenek voltak, ezért egyik legfontosabb feladatának a szervezett egészségügyi ellátás megteremtését tekintette. Jelentősen hozzájárult ahhoz is, hogy személye iránt bizalom alakuljon ki a város lakosságában: ő volt az első orvos Békéscsabán, aki szlovákul is beszélt, így a nagyrészt szlovák anyanyelvű lakossággal közvetlenebb kapcsolatot tudott kialakítani.

Réthy Pál legmaradandóbb érdeme a békéscsabai kórház megalapítása volt. Már korán felismerte, hogy a szegény és beteg emberek ellátására szervezett intézményre van szükség. Ennek érdekében az evangélikus egyház bevonásával közadakozást kezdeményezett. Elképzeléseit 1847-ben, Szegényeket ápoló és kórintézet felállításáról Békéscsabán című munkájában foglalta össze.

Az első, ideiglenes kórházi intézmény felállítására az 1850-es években nyílt lehetőség, a korszerűbb és tartósabb intézmény létrehozása azonban hosszabb előkészítő munkát igényelt. 1864-ben megkezdődött a betegek szervezettebb ellátása, majd a közadakozás és a városi összefogás eredményeként új kórházi épület létesült, amely 1881-re készült el. Réthy Pál ezzel Békéscsaba egészségügyi ellátásának tartós intézményi alapjait teremtette meg.

Orvosi munkássága nem korlátozódott a kórházszervezésre. Jelentős szerepet vállalt a járványok elleni küzdelemben és a közegészségügy fejlesztésében. Különösen fontos volt tevékenysége a kolera és a himlő elleni védekezésben. A járványok idején tanúsított kitartó munkájáért 1873-ban Békés vármegye tiszteletbeli főorvosává nevezték ki. Aktívan szorgalmazta a himlőoltás minél szélesebb körű alkalmazását is.

Nagy figyelmet fordított a rendkívül magas csecsemőhalandóság csökkentésére, valamint a szülészeti ellátás fejlesztésére. Aradon, majd Békéscsabán részt vett a városi bábák képzésének megszervezésében. Tudományos érdeklődése széles körű volt: foglalkozott többek között az elmebetegségek diagnosztikájával, az orvosi tévedésekkel, a csecsemőhalandóság okaival és a magyar egészségügyi ellátás fejlesztésének kérdéseivel. Több tudományos és társadalompolitikai írást publikált, munkatársa volt a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn című folyóiratnak, valamint tagja volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának.

Orvosi hivatása mellett jelentős közéleti szerepet is vállalt. Tagja volt több helyi és vármegyei testületnek, részt vett az 1848-as örökváltsággal foglalkozó bizottság munkájában, valamint a választóbizottságban és a képviselő-testületben is. Békéscsaba fejlődését számos más területen is támogatta: kezdeményezései között szerepelt a csatornázás, a hidak, járdák és utak fejlesztése. Elsőként érvelt amellett is, hogy Békéscsaba megyeszékhellyé váljon.

A helyi társadalmi életben is aktív szerepet töltött be. Ötven éven keresztül presbiteri feladatokat látott el az evangélikus egyházban. Felesége Mayer Rozália volt, házasságukból nyolc gyermek született.

Réthy Pál hosszú orvosi szolgálat után, 1891-ben vonult nyugdíjba, összesen mintegy öt és fél évtizedet töltve a gyógyítás és a közegészségügy szolgálatában. Orvosi és közegészségügyi munkásságát 1882-ben Koronás Arany Érdemkereszttel ismerték el.

1896. április 20-án hunyt el Békéscsabán. Halála után a város lakossága nagy tisztelettel emlékezett rá. Eredetileg a kórház kertjében temették el, később hamvai a Bogárházi temetőbe kerültek. 2017-ben földi maradványait a békéscsabai Felsővégi, vagyis Berényi úti evangélikus temetőbe helyezték át, ahol méltó síremléket állítottak számára.