Rövid leírás
A II. világháború kitörése után osztálytanácsosi, ill. miniszteri tanácsosi rangban menekültügyi kormánybiztos (1939–1944). Az ország német megszállása után (1944. márc. 19.) lemondott hivataláról, a Gestapo letartóztatta (1944. márc.–szept.). Szabadon bocsátása után a nyilas uralmat Veszprém vármegyében, Somló környékén vészelte át. Az FKgP tagja (1931-től), a II. világháború után a párt nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselője (Veszprém vármegye, 1945–1947; Somogy vármegye, 1947– 1949), az országos intézőbizottság tagja (1945–1946), a párt igazgatója (1946–1949), a politikai bizottság tagja (1946. szept. 10.– 1947. szept. 11.). A Népgondozó Hivatal vezetője (1945. máj.), az ideiglenes kormány újjáépítési minisztérumi adminisztratív államtitkára (1945. máj. 24.–1945. nov. 15.), Tildy Zoltán és a Nagy Ferenc kormányának újjáépítési minisztere (1945. nov. 15.–1946. júl. 20.); közben ideiglenesen ő vezette a Pénzügyminisztériumot is (1946. márc.–ápr.). 1949-ben visszavonult a közélettől, nem vállalt állást, nyugdíjából, magánnyelvórákból és a család somlói szőlőskertjének jövedelméből tartotta fenn magát. A forradalom idején távollétében az újjászervezettt FKgP pártigazgatójává választották (1956. okt.). Kovács Béla 1956. nov. 4-e után közel három hétig náluk tartózkodott és az FKgP intézőbizottsága is budapesti lakásukban ülésezett. A Magyar Vöröskereszt elnöke (1946–1948).
Szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Részt vett az Egri Norma (Magyar Norma) néven ismert szociális modell kidolgozásában. Kormánybiztosként a német megszállók elől Magyarországra menekült lengyelek, zsidók, a hadifogoly- és internálótáborokból szökött szövetséges katonák, a 2. bécsi döntés után is román kézen maradt területekről áttelepülők elhelyezéséről, élelmezéséről, segélyezéséről, személyi biztonságáról gondoskodott. Megszervezte iskoláztatásukat, művelődésüket, egészségügyi ellátásukat és jogvédelmüket. Segítséget nyújtott a lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajówa) illegális magyarországi bázisának működtetéséhez, megszervezte a lengyel katonák nyugatra szöktetését. Szorosan együttműködött a lengyel ellenállással; kapcsolatban állt az SZDP-vel, Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, az ország megszállása után a nemzeti ellenállási mozgalom résztvevője.
(A kép forrása: Wikipédia, szerző: Antall Péter)