Rövid leírás
Az I. világháborúban, a cs. és kir. repülőcsapatok fischamendi kísérleti telepén, a Légcsavarkísérleti Intézet vezetője (1914–1916), az I. Magyar Légcsavargyár Rt. (= Első Légcsavar Művek Albertfalva, ELMA) igazgatója (1917–1918), az Express Légcsavar üzem vezetője (1919–1928). Csak a találmányaival foglalkozott (1928-tól). A II. világháború után az Újításokat Kivitelező Vállalat munkatársa (1949–1960).
A magyar aviatika úttörője. Két ellentétesen forgó légcsavarral függőlegesen emelkedő helikopter-szerkezetekkel kísérletezett, amelyek során gépei 200-nál több felemelkedést értek el (1928-tól). Az Asbóth-féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált AH–1 nevű helikopter 1928. szept. 9-én szállt fel először (a szerkezetet két, egyenként 4,35 méter átmérőjű, egymás fölé helyezett és ellentétes irányban forgó fapropeller működtette). Ez volt az első helikopter, amely pilótával együtt képes volt 30 méter magasságba felemelkedni, ill. 3,2 kilométert tett meg kb. 19 kilométer/órás sebességgel. Fejlesztéseit tovább folytatta: elkészítette az AH–2, az AH–3 és az AH–4 stabilabban lebegni képes modelljeit is. Kísérletezett még légcsavaros autóval (1930-as évek), vizsgálta a hajók légcsavarjait, speciális Asbóth-féle helikoptercsavarral felszerelt kísérleti hajót is épített (1940-es évek).
Irodalom
1928 áprilisa szimbolikus vége egy korszaknak, szeptembere pedig valami újnak a kezdete Magyarországon. Tavasszal bezárják a margitszigeti lóvasutat, ősszel viszont már egy helikopter emelkedik magasba Kispest mellett. Nagy jelentősége van ennek, hiszen a 20. század elején a felszállás okozta a legnagyobb fejtörést. Újabb nagy lépésnek számított, amikor a légi jármű képessé vált az egy helyben lebegésre, majd az előre- és hátrafelé haladásra. Az pedig már-már csodaszámba ment, ha pilóta irányításával is felemelkedett. A helikopter kifejlesztésében magyarok is közreműködtek, de a repüléstörténettel foglalkozó hazai szakirodalomban több kérdés nyitott még. Ilyen például az is, hogy kinek és milyen szerepe volt abban, hogy „a szabadon szárnyalás” megtörténhetett. Asboth Oszkár és kollégáinak története a féltékenységtől, az irigységtől, a magamutogatástól, esetenként a csalás vádjától sem mentes. A légcsavarokra specializálódott Asbothtal kapcsolatban egyesek úgy vélekednek, hogy Kármán Tódor ötleteit sajátította ki. Miért is gondolják ezt? A szuperszonikus légi közlekedés atyjának is tekintett Kármán ugyanis egyik fejlesztésével azt bizonyította, hogy merev légcsavarral nem lehet stabilan repülni. Kármán pedig pont ezt erőltette a szintén hazai szabadalomnak számító forgó tengelyhez csuklósan illeszkedő hosszú lapátokkal szemben. Asboth halála után olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy az 1956-ban megjelent kötetében szereplő képekről kiretusáltatta a tartóköteleket, amelyekkel a földről egyensúlyozták ki a vélhetően ide-oda imbolygó masinát. Ami biztos: a megmaradt fotók tanúsága szerint leginkább egy rácsok nélküli madárkalickára emlékeztetető jármű, a hosszú-hosszú évekig fejlesztett AH-1-es az egyik első olyan hazai tervezésű helikopter, amely pilótával többször is felreppent a magasba és ott is maradt jó pár percig. Mindez 1928. szeptember 9-én, 85 évvel ezelőtt történt. A gép konstruktőre Asboth volt. a képek forrása: hu.wikipedia.org