Nemzeti Sírhelyek


Bán Antal (1945-ig Rozmayer Antal)

Rövid leírás

Bán Antal (1945-ig Rozmayer Antal)

 

A Kommunista Ifjúmunkás Szövetség (KIMSZ, 1918-tól), ill. a KIMSZ országos ellenőrző bizottságának tagja (1919). A Tanácsköztársaság bukása után a szerb uralom alá került Bácskába menekült, ahol uradalmi gépészként dolgozott, ill. tisztviselőként helyezkedett el (1919. nov.–1929), a munkáskamara szabadkai kirendeltségének alkalmazottja (1929–1933), vezetője és újvidéki központjának főtitkárhelyettese (1929–1938), majd kereskedőként és könyvelőként dolgozott (1938–1944). A Jugoszláviai, majd a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP, ill. SZDP) tagja (1922–1948), a párt vajdasági vezetőségének (1931–1939), az újvidéki pártszervezetnek alelnöke (1939–1943).

A Délvidék Magyarországhoz való visszacsatolása után, a hatóságok hat hónapra internálták, ezt követően a budapesti központ és az újvidéki pártszervezet közötti összekötő lett. Az SZDP értelmiségi kérdésekkel foglalkozó titkára (1943–1944), a párt illegalitásba kényszerítése után részt vett a Magyar Front tevékenységében. Az SZDP budapesti ideiglenes intézőbizottságának vezetője (1945. jan.–febr.), a párt főtitkárhelyettese és a főtitkárság vezetője (1945). Az SZDP képviselője a Budapesti Nemzeti Bizottságban és a törvényhatósági bizottságban (1945); az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Bp., 1945. ápr.–nov.), nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (Budapest, 1945–1948). Az Országos Gazdasági Tanács alelnöke (1945. máj. 4.–jún. 1.), iparügyi miniszter (1945. jún. 1.–1948. febr. 26.).

A baloldali szociáldemokraták egyik vezéralakjaként támogatta az együttműködést a kommunistákkal, szorgalmazta az államosítási programot és a tervgazdálkodás bevezetését, a két munkáspárt egyesülését azonban ellenezte. 1948 tavaszán, mivel szembehelyezkedett az SZDP és az MKP készülő fúziójával, „a munkásegység ellenzőjeként” kizárták a pártból, s az ország elhagyására kényszerítették. Csehszlovákiában (1948), Svájcban (1948–1949 és 1951) és Nagy-Britanniában élt (1949–1951). A Nemzetközi Szocialista Konferencia Bizottság, ill. a Szocialista Internacionálé által (a Peyer Károly vezette csoporttal szemben) az SZDP jogfolytonos szervezetének elismert Magyarországi Szociáldemokrata Párt Emigrációban főtitkára (1948–1951), s képviselője a Közép- és Kelet-európai Szocialista Unióban.

(A kép forrása: svabkitelepites.hu)