Rövid leírás
Művészi pályafutása kezdetén, sok kortársához hasonlóan, Drégelypalánkra ment (1929), s az ott látott népviselet inspirálta korabeli képeinek színvilágát. Londonban és Párizsban restaurátorként működött (1938–1939). 1936-tól Modok Mária meghívására a Szentendrei Művésztelepen is dolgozott. Az 1930-as években táncot tanult Szentpál Olga növendékeként, s koreografált is.
Alkotásai főként életképek, népies-expresszív (a szentendrei iskola stílusának megfelelő) tájképek, élénk virágcsendéletek, munkaábrázolások, az anyaság ihlette festmények. Művészetére nagy hatással volt a Derkovits Gyula műtermében tett látogatás (1934). Az 1930-as évek végétől, az ún. fekete-korszakában készült műveit tragikus hangvétel jellemzi. Művészetét meghatározta Radnói Miklóshoz fűződött kapcsolata, többször megfestette a költőt, ill. Radnóti is több verset írt hozzá.
Az 1950-es évektől kezdve készítette híres színészportréit, amelyeken a színész színpadi próba, rendezés vagy előadás közben jelenik meg (pl. Major Tamás III. Richárd szerepében, 1951; Sinkovits Imre Machbeth szerepében, 1965). Később (a Hinterglasmalerei hagyományát megújítva) plexi- és üveglapra virágképeket festett. Magyarországon először alkalmazott papírdomborításos grafikai technikát. Kerámiaedényei stilizált állat- és emberfigurákat jelenítenek meg. Élete utolsó alkotó éveiben, görögországi és jugoszláviai útjának hatására, tájképeket, úti- és vázlatkönyveket készített.
(A kép forrása: pinterest.com)