Rövid leírás
Férje, Balázs Sándor bíztatására kezdett el irodalommal foglalkozni, első regénye egy vénlány tragikus története (Mari néni, 1920). Második műve, a Tóth Eszter élete és halála (1921) a magyar falu nyomorának megrendítő rajza. Ezzel az írásával megnyerte az Athenaeum regénypályázatát, és kivívta Kosztolányi Dezső elismerését. 1945 előtt sorra írta népszerű leányregényeit, ill. Goncsarov művéből készült Oblomov c. drámáját a Vígszínház mutatta be (1940).
A II. világháború után sokáig nem jelentkezett új művel, Rózsadomb (1954) c. elbeszélésgyűjteménye viszont nagy sikert aratott: az egykori nagypolgárság – a kor elvárásainak megfelelően, mint egy önmagát túlélt társadalmi rend – groteszk rajza. A siker után visszatért kedvelt témájához: leányregényeket írt. Regényeinek főhőse környezetéből kitörni, kiemelkedni vágyó leányok. Műveit sokszor a mindennapi élet egyszerű, megszokott, aprólékos leírása, részletező megelevenítőképesség jellemzi. Pincelakók (1958) c. írása Budapest ostromának idején, egy budai óvóhelyen játszódik (akárcsak Nagy Lajos Pincenaplója).