Rövid leírás
A Magyar Történettudományi Intézet, ill. a Teleki Pál Tudományos Intézet Történettudományi Intézete beosztott intézeti tanára (1942–1945), igazgatóhelyettese (1945–1947), a Kelet-európai Tudományos Intézet igazgatóhelyettese (1947–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1945–1948); elbocsátása után alkalmi munkákból élt (1949–1950). A Dunamelléki Református Egyházkerület levéltárosa (1950–1956), az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa (1957–1983) és igazgatóhelyettese (1957–1958), tud. tanácsadója (1983–1987). A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója (1980–1994). A Károli Gáspár Református Egyetem első rektora (1992–1994). A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola félállású tanára (1975–1977), az ELTE c. egy. tanára (1984-től). Az 1980-as években csatlakozott a demokratikus ellenzékhez: részt vett a monori (1985) és a lakiteleki találkozón (1987).
Kora újkori egyetemes és magyar történelemmel, művelődés- és politikatörténettel foglalkozott. Feldolgozta a magyar jakobinus mozgalom és az 1793–1794-es jakobinus összeesküvés történetének iratait, a Rákóczi-szabadságharc francia diplomáciatörténetének okmánytárát, valamint az 1607–1608-as Országgyűlés iratanyagát. Az első életrajzi monográfiát írta Bocskai Istvánról, vizsgálta a török hódoltság korának egyes kérdéseit, az Erdélyi Fejedelemség és a román vajdaságok politikai kapcsolatait.
(A kép forrása: felvidek.ma)