Rövid leírás
A Magyar Siemens Művek Gépgyárának kutatómérnöke (1943–1945), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kutató Laboratóriumának (1945–1950), majd az ebből alakult Távközlési Kutató Intézet III. sz. Laboratóriumának, ill. a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre Laboratóriumának tud. osztályvezetője (1950–1962). Az ÉKME Kísérleti Fizikai Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1962–1966), az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete tud. tanácsadója (1966–1984).
Szilárdtestfizikával, a fluoreszkáló és félvezető anyagok tulajdonságaival foglalkozott, a diffúz optika egyik magyarországi megalapítója. Tevékenysége nyomán indult meg Magyarországon a félvezető- és tranzisztorgyártás. Új módszert dolgozott ki a fluoreszkáló porok kvantumhatásának mérésére (1953). Nemzetközileg is elismert a diffúz reflexióra, ill. a reflektáló testek színének keletkezésére vonatkozó elmélete.
(A kép forrása: markolaci.wordpress.com)