Rövid leírás
A Magyar Kir. Földtani Intézethez beosztott bányamérnök (1906–1907), az erdélyi földgázkutatások irányítója (1907–1919); közben a Pénzügyminisztériumban (PM), a kincstári bányászat műszaki vezetője (1916–1918), az összeomlás után a PM Fémbányászati Osztályának vezetője (1918–1920). A Magyar Földgáz és Kőolajkutató Szindikátus vezetője (1921–1924), majd visszarendelték a PM-be, ahol a Bányászati Főosztály vezetője (1925–1935). Az Állami Kőszénbányászat igazgatója (1935–1940).
A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás megalapítója. Az I. világháború után vezető szerepet játszott a nagyalföldi szénhidrogén-kutatás megszervezésében és elindításában, az 1920-as években, az Anglo–Persian Oil Company Ltd. és a Hungarian Oil Syndicate kutatásainak irányítója, majd minisztériumi főosztályvezetőként újraindította a komlói és a recski kőszénbányászatot, ill. az ő tervei alapján szervezték át a bányászati szakoktatást (1925-től; a Sopronba áttelepített főiskolán 1933-ban avatták az első doktorokat!).
(A kép forrása: tudosnaptar.kfki.hu)