Rövid leírás
A budapesti Egyetemi Könyvtár (1935–1940), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Központi Könyvtára könyvtárosa (1940–1947). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) ún. adminisztratív államtitkára (1947–1950), az ELTE XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1964) és a Tanszék vezetője (1952–1964); közben az ELTE BTK dékánja is (1952–1953). A Budapest c. folyóirat munkatársa (1945–1947).
Az SZDP országgyűlési pótképviselője (Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1948–1949). Az Országgyűlés Közoktatásügyi Bizottságának elnöke (1948–1949). Képviselőként az egyházi és az állami egységesítése mellett érvelt. Átlépett az MDP-be (1948), az országos politizálástól azonban visszavonult (1950).
Az egyetemen Gombocz Zoltán tanítványaként nyelvésznek készült (kedves professzora egyéniségét több munkájában is felelevenítette.) Irodalmi munkásságát versekkel kezdte (1928). Első írásai elsősorban a Nyugatban, a Szép Szóban, az Apollóban, Az Ország Útjában, a Diáriumban, az Athenaeumban és a Magyar Csillagban jelentek meg. A Nyugat ún. harmadik nemzedékének jelentős tanulmány- és prózaírója, egyéni hangú költője. 1945 előtt határozottan fellépett a szélsőjobboldali irányzatokkal szemben, Jégvilág c. verseskötetét az ügyészség utasítására elkobozták (1944). A II. vh. után írt verseiben a baloldali értelmiség világnézetének átalakulása tükröződik. Több versében (majd írásában is) megidézte főváros ostrom utáni képét. Költészete élete végén bensőségessé, néha szelíd öniróniával teli vallomássá vált.
Irodalomtörténészként elsősorban Ady Endre életével és munkásságával foglalkozott, de nagyobb tanulmányokban dolgozta fel Csáth Géza, Vajda János és József Attila irodalmi pályáját, továbbá jelentős dolgozatokat írt Arany Jánosról, Gárdonyi Gézáról, Juhász Gyuláról, Kosztolányi Dezsőről és Vörösmarty Mihályról is. Elsősorban neki köszönhető, hogy Kosztolányi Dezső Édes Anna c. kisregénye – ha nem is csonkítatlan változatban – de ismét „visszatalált” a magyar irodalomba.
(A kép forrása: Wikipédia)