Rövid leírás
A Tanácsköztársaság idején, a direktóriumtól ösztöndíjban részesült (1919), a bukás után külföldre távozott: Berlinben (1919–1921), ill. Bécsben és ismét Párizsban élt (1921–1926). Visszatért Budapestre, majd Pozsonyban telepedett le (1926–1932). Miután részt vett a felvidéki Sarló mozgalomban, kiutasították Csehszlovákiából (1932). Újabb hazatérése után, a Szocialista Képzőművészek Csoportjához csatlakozott (1930-as évek). A II. világháború idején munkaszolgálatos (1942–1944), sikeres szökése után a szovjet csapatok bevonulásáig bujkált. A II. világháború után – bár szocialista művésznek tartották és munkásságát idehaza is elismerték – nem csatlakozott a szocialista realizmus stílushoz. Önálló kiállítási lehetőséghez alig jutott, halála után kezdte felfedezni a hivatalos művészetkritika.
A 20. századi magyar szobrászművészet jelentős képviselője. Az I. világhábrú szörnyűségei ihlették első kisplasztikáit, amelyből kiemelkednek a Berlinben készült Jób-rajzok (1919–1921; amelyeket utóbb mappában is kiadott: 1923). Tépett felületű kisplasztikái, összegző portrék, amelyek saját sorsán, kiszolgáltatottságán keresztül a kor hangulatát is kifejezik (Ady, 1924; Kalapos önarckép, 1927). Don Quijote (1929) c. különös önarcképében önmagát mintázta meg: hórihorgas kalapos aktban. Később megalkotta ellentétpárját is egy fesztelen női típus (Madame sens gène, 1934). Különös, groteszk önarcképei és fanyar női portréi végigkísérték egész alkotómunkásságát. A Don Quijote-hez és a Madame sens gène-hez kapcsolódnak azok a kétfigurás kompozíciói, amelyek különös, nem nélküli lényeket ábrázolnak, akiket szokatlanul gyengéd kapcsolat fűz össze: ezek a sajátosan ironikus alkotások egyúttal az idősödő művész tépelődését, keserű szemléletét fejezik ki. Az 1930-as évek végétől, az 1940-es évek elejétől egyre több szociális tartalmú munkás- és katonaportrét alkotott (Kubikos, 1941; Aszfaltozó, 1943; Rokkant katona, 1944). Alakjai nem direkt társadalmi- politikai meghatározottságú lények, hanem ezen túl, általánosabb emberi sorsok plasztikai megjelenítői.
(A kép forrása: kieselbach.hu)