Nemzeti Sírhelyek


Bolgár Elek (1900-ig Breuer Elek)

Rövid leírás

Bolgár Elek  (1900-ig Breuer Elek)

Budapest székesfőváros szociálpolitikai (1911–1914), majd közgazdasági ügyosztályán segédfogalmazó (1914–1916); egyúttal az Iparrajziskola igazgatósági titkára (1914–1916). A Kereskedelmi Akadémia r. tanára (1916–1919), egyidejűleg tanított a budapesti VIII. kerületi Bezerédj utcai női kereskedelmi iskolában, ill. a kereskedelmi iskola tanárképző intézetében és előadásokat tartott a budapesti tudományegyetemen is (1918–1919). A KMP tagja (1918), a Vörös Újság szerkesztőbizottsága és az illegális kommunista párt vezetősége tagja (1919. febr.–márc.). A Tanácsköztársaság alatt bécsi követ (1919. márc.–jún.), külügyi népbiztoshelyettes (1919. jún.–júl.), a budapesti tudományegyetem tanára, s a Történelmi Materializmus Kutató Intézetének igazgatója. A proletárdiktatúra bukása után Jugoszlávián át Bécsbe menekült (1919. aug.). Bécsben (1919–1922), majd Berlinben élt (1922–1937), ahol a Sovjetwirtschaft und Aussenhandel c. folyóirat szerkesztője (1933–1937), s részt vett a kommunista mozgalomban. A Szovjetunióban telepedett le, Moszkvában tudományos kutató (1937–1941), a Frunzei Pedagógiai Főiskola és a Rosztovi Egyetem ny. r. tanára (1941–1944).

A szovjet hadsereg tisztjeként tért vissza Magyarországra (1944). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a diplomáciatörténet ny. r. tanára (1945–1946), a Külügyminisztérium államtitkára és a külügyminiszter állandó helyettese (1946–1947), a Magyar Köztársaság prágai (1947–1949), londoni nagykövete (1949–1951). Az ELTE BTK dékánja (1951–1952), az ELTE ÁJTK tanszékvezető egy. tanára (1953–1955).

(A kép forrása: Wikipédia)