Nemzeti Sírhelyek


Both Béla (Bot Béla)

Rövid leírás

Both Béla (Bot Béla)

 

A Kamara Színház (1932–1933), a miskolci társulat (1934–1935), a Nemzeti Színház (1936–1941), a Madách Színház tagja (1941–1942). A szegedi színház főrendezője (1943–1944), a Szabad Színház (1945) és a Magyar Színház igazgatója (1945), a Nemzeti Színház főrendezője (1946–1947), a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója (1947–1948). Az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője (1949–1951), az Úttörő Színház igazgatója (1951–1952), az Ifjúsági Színház főrendezője (1954–1955). A Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője (1955–1957), a debreceni Csokonai Színház igazgatója (1957–1958), a Madách Színház főrendezője (1958–1959), igazgatója (1959–1964), a Nemzeti Színház igazgatója (1964–1971). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a színészmesterség és a rendezés r. tanára (1946–1952), főisk. tanára (1952–1956).

Népszerűségét film- és tévészerepeinek köszönhette (amelyek közül kiemelkedik Bástya elvtárs alakja A tanúból, 1969), mégis életművéből elsősorban színigazgatói tevékenysége emelkedik ki. A II. világháború után, először az ő rendezésében mutatták be ismét Madách Imre Az ember tragédiája c. főművét, valamint az ő nevéhez fűződő Bánk bán rendezése és bemutatása a magyar modern színháztörténet egyik jelentős eseménye volt. Igazgatása alatt a budapesti Madách Színház az ország egyik legjobb színháza lett: olyan színháztörténeti előadásokat rendezett, mint pl. – többek között – G. B. Shaw Tanner John házassága; Shakespeare: Hamlet; Tennessee Williams: A vágy villamosa; John Milton: Az elveszett paradicsom.

(A kép forrása: port.hu)