Rövid leírás
A szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés és -elmélet tanára (1962–1963), a Magyar Rádió kamarazene-szerkesztője (1963–1966). Szabadfoglalkozású zeneszerző (1967–1979), a Zeneművészeti Főiskolán, a hangszerelés-, majd a zeneszerzés tanára (1979–1999).
Zeneszerzői stílusát a tizenkéthangú technika (saját meghatározása szerint az ún. dodekafon neoklasszicizmus), a konstruktivizmus, a magyar zenei hagyományok továbbfejlesztése, a sajátos hangzáseffektusok, a citerával és a furulyával való kísérletezés, a rögtönzés gyakori alkalmazása jellemezte: zenekari, verseny- és kamaraműveket, hangszeres szólóműveket, kórusműveket, dalokat írt. Műveit citerán, furulyán és zongorán gyakran maga adta elő. Több mint egy évtizedig foglalkozott Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde c. színművének megzenésítésével. Az opera után, amelyet Mihály András mutatott be (1985) 24 egyneműkart (Vörösmarty, Petőfi, Arany, Vajda János költeményeire) 4 szonátát, két versenyművet (kürtre, ill. fuvolára) dalciklusokat (Fodor András, Kormos István verseire) komponált. Utolsó nagy vállalkozása, Az ember tragédiája utolsó öt színének operaváltozata (1999).
(A kép forrása: zeneakademia.hu)