Rövid leírás
A margitszigeti gyógyfürdő igazgató főorvosa (1909–1914); közben a tátrafüredi gyógyfürdő igazgató főorvosa (1909–1911), az I. világháborúban, mint ezredorvos, a szerb harctéren frontszolgálatot teljesített, ahol megszervezte a kolera elleni küzdelmet (1914–1918), a Rokkantügyi Hivatal Császárfürdői Utókezelő Intézetének igazgatója (1915–1918). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1913–1928), c. rk. tanára (1928–1934). A TF előadó tanára (1925-től), az első magyarországi sportorvosi tanfolyamok megszervezője (1931). Az Országos Orvosszövetség főtitkára (1927–1934), az Országos Balneológiai Egyesület alapító főtitkára. A Természettudományi Közlöny (1898–1933), az Orvosi Hetilap (1902–1934), a Révai Nagy Lexikona (1911–1927), az Orvosképzés munkatársa (1912–1934). A Budapesti Orvosi Ujság főszerkesztője (1918–1924).
A magyarországi balneológiai, orvosmeteorológiai és az ezzel összefüggő sportorvosi kutatások elindítója, a tudományos természetgyógyászat egyik magyarországi megalapítója. Jelentős eredményeket ért el a sebészeti beavatkozás nélküli ízületi és csontmegbetegedések gyógyítása terén, jelentős szerepet játszott a gümőkór elleni országos program kidolgozásában (Korányi Sándorral, 1917-től). Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, művelődés- és kultúrtörténeti könyveket is írt.
(A kép forrása: sportorvostarsasag.hu)