Nemzeti Sírhelyek


Dargay Attila (Dargai Attila)

Rövid leírás

Dargay Attila (Dargai Attila)

 

Tanulmányai befejezése után Macskássy Gyula Rákóczi úti műtermében dolgozott (1949–1951), a budapesti Nemzeti Színház díszletfestője (minisztériumi ösztöndíjasként fél évig, 1951); a Híradó és Dokumentum Filmgyár Rajz Osztályának gyakornoka (1951–1954); kezdetben fázis- és kulcsrajzolói, ill. részben tervezői munkát végzett. A Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat (= a Pannónia animációs részlege) tervezője (1954–1958), rendezőasszisztenseként reklámanimációs feladatokat látott el (1958–1961), önálló rajzfilmrendező művész (1961–1987). A Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszékén a képregény tantárgy előadója (1982–1987), nyugdíjazták (1987-től).

Rendezőként, már az első magyar rajzfilmek elkészítésében közreműködött (A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951; Erdei sportverseny, 1952; fázisrajzolóként; Két bors ökröcske, 1954–1955; tervezőként). Első önálló művével (Ne hagyd magad emberke, 1959) a magyar animációs filmművészet megújulási folyamatának egyik képviselője, emellett még számos „felnőtt” rajzfilmet is tervezett, de igazi világa a mesefilm maradt. Ő az esetlen kisember, Gusztáv történeteinek névadója és társtervezője (Nepp Józseffel és Jankovich Marcellel, 1964-től). Az 1960-as–1970-es években klasszikus meseillusztrációi jelentek meg a Dörmögő Dömötörben, a Pajtásban, néhány leporellót és mesekönyvet is illusztrált, ill. képregény-illusztrációit a Pajtás és a Füles közölte. Az első, általa tervezett képregény-figura Kajla kutya (Pajtás, 1967), első folytatásos képregény-adaptációja pedig A dzsungel könyve c. klasszikus regény volt (Füles, 1971). Fekete István népszerű regényéből, a Vukból, előbb szintén képregény-változatot készített (1972), utóbb négy részből álló rövid rajzfilmsorozatot rendezett (1980), végül a négy részből egy egészestés rajzfilmet szerkesztett (1981). A Vuk lett az egyik legismertebb magyar rajzfilm: a történetből, valamint részeiből képeskönyv, dia, leporelló, kifestőkönyv is készült, népszerűvé vált a Vuk dala is stb. A kis róka történetén kívül az ő munkája még a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya is (1987). A hetedik testvér (1995) c., teljes műsort betöltő rajzfilm forgatókönyvét Nepp Józseffel együtt írta. Az első magyar rajzfilmbélyeg-sorozat tervezője (szintén a Vuk szereplőivel, 1982). A bélyegsorozatot, születésének 85. évfordulóján, alkalmi bélyegzéssel újra kiadták (2012-ben).

(A kép forrása: cultura.hu)