Rövid leírás
A Fővárosi Könyvtár könyvtáros segédtisztje, tisztje (1912–1919), a Tanácsköztársaság alatt a könyvtárügy politikai megbízottja és a Könyvtárügyi Tanács vezetője (az utóbbit Kőhalmi Bélával, 1919). A bukás után elhagyta az országot, Bécsben (1919–1921), Kolozsvárott (1921–1928), Berlinben (1928–1931), Moszkvában élt (1931–1945). Kolozsvárott, Berlinben újságíróként dolgozott, Moszkvában a Marx–Engels–Lenin Intézet, a Vörös Tanárképző Főiskola, majd az Idegennyelvek Pedagógiai Főiskolájának tanára. Hazatért Magyarországra (1945. dec.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója (1946. jan.–1948), a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Politikai Gazdaságtan Tanszéke ny. r. tanára, ill. tanszékvezető egy. tanára (1948–1953). A Galilei Kör tagja, a KMP alapító tagja (1918). A Nyugat (1916–1918), a Vörös Ujság munkatársa (1919), a Tanácsköztársaság Könyvtárügye c. hivatalos lap (Kőhalmi Bélával, 1919), a kolozsvári Napkelet (1921–1922), a kolozsvári Keleti Ujság (1921–1925) és a kolozsvári Korunk szerkesztője (1926–1928).
A Tanácsköztársaság alatt kidolgozta a könyvtárak államosítását és a tud. könyvtárak centralizációját, kezdeményezte egy Országos Bibliográfiai Intézet felállítását és kidolgozta a könyvtári szakoktatás tervezetét. Emigrációjában közgazdasági és politikai gazdaságtani kérdésekkel, aktuális politikai kérdésekkel foglalkozott, számos a Szovjetuniót, ill. a szocialista tervgazdaságot népszerűsítő műve, tanulmánya, agitatív politikai röpirata jelent meg. Különösen jelentős könyvtárszervezői tevékenysége, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatójaként 105 fiókkönyvtárat szervezett.
(A kép forrása: archivnet.hu)