Rövid leírás
A bécsi közkórház másodorvosa (1815–1816), Medgyesen szemorvos (1816-1817). A pesti tudományegyetemen a szemészet r. tanára (1817. jún. 27.–1847. nov. 30.); közben az Orvosi Kar dékánja (1838–1839) és az Egyetem rektora (1845–1847). Kir. tanácsos és Pest vármegye táblabírája (1846–1847).
Ágoston Elek után a szemészet első ny. r. tanára Magyarországon (korábban a szemészet és a szülészet egy stúdium volt!), ám elődeivel ellentétben Fabini már csak szemorvos volt, s kizárólag a szemészet kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a korszerű szemészeti oktatás magyarországi megszervezése. Legfontosabb feladatának az országszerte mértéken túl elszaporodott kontárok és kuruzslók működésének visszaszorítását, a sebészettől és a szülészettől független, önálló szemorvoslás kialakítását tekintette. Jóllehet magyar és német nyelven adta elő a szemészetet, legfontosabb műveit még latin nyelven írta. A Doctrina de morbis oculorum (1823) c. munkájában a szemészetet az egyetemes orvostudomány részének tekintette, amelyet csakis képzett orvosok űzhetnek. A szembetegségeket dinamikus és organikus természetűekre osztotta, a dinamikus bajokat tovább bontotta érrendszeri és idegi eredetűekre (= ophthalmiákra és ophthalmoneurosisokra). A könyv azonban nemcsak elméleti mű: a kor színvonalán messze túllépve írta le a különböző hályogbetegségeket, részletesen bemutatva a gyógyító műtéteket és a műtétet megelőző vagy kiegészítő egyéb beavatkozásokat, egyúttal ismertette a műtétekhez szükséges legmodernebb eszközök használatát is. A munka a 19. századi szemészet egyik igen jelentős teljesítménye: magyar nyelven kívül németre, olaszra – és egyes adatok szerint – angolra is lefordították, tankönyvként szerepelt a páduai és a harlemi egyetemen.
(A kép forrása: Wikipédia)