Rövid leírás
Az Eurogasco, ill. a Magyar Olajipari Rt. (MAORT) Eötvös-inga észlelője (1933–1938), ausztriai csoportvezetője, majd Romániában graviméter-észlelője (1938). Olaszországban graviméter-méréseket végzett (1939), hazatérve a Dunántúlon, a gravimétercsoport vezetője (1939–1944), majd az addigi mérések feldolgozásával, ill. a terepi mérések újjászervezésével foglalkozott (1945–1946), utóbb ismét graviméter-méréseket végzett (1947–1949). A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) szeizmikus csoportjának (1950–1951), Belső Kutató Osztályának (1951–1952) és Gravitációs Osztályának vezetője (1952–1953). Az Országos Földtani Főigazgatóság Geofizikai Önálló Osztályának vezetője, majd főigazgató-helyettese (1953–1954), az ELGI Gravitációs Osztályának vezetője (1954–1957). A Szabó József Geológiai Technikum (1953–1956) és a Gazdasági és Műszaki Akadémia oktatója (1954). Az Országos Földtani Igazgatóság főmérnöke (1957–1959), Kínában geofizikus tanácsadó (1959–1962), az ELGI Gravitációs Osztályának tud. munkatársa (1962–1963), az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) Kőolajipari Szeizmikus Kutatási Üzem Gravitációs Osztályának vezetője (1963–1970). A Magyar Geofizikusok Egyesülete alapító főtitkára (1954-től).
A magyarországi gravitációs mérések egyik bevezetője, meghonosítója, elkészítette kezdetben a Dunántúl, majd egész Magyarország gravitációs alaphálózati térképét, ill. irányította az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Alapvetően új eredményeket ért el a közép-európai kéregszerkezet gravitációs anomáliáinak vizsgálata terén.