Rövid leírás
A Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Siklós Albert és Weiner Leó növendékeként (1922–1928), a római Accademia di Santa Cecilián Ottorino Respighi mesterkurzusán tanult (1929–1931). A budapesti Városi Színház korrepetitora, karmestere (1927–1929), külföldi színházak zenekari zongoristája (1931–1933). A bécsi Sascha Studio karmestere és zeneszerzője (1933), római tanulmányútjának köszönhetően az olasz állam ajándékaként hajóúton Olasz- és Spanyolországban, valamint Afrikában járt (1933–1934). A Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola (1935–1941), a kolozsvári Állami Zenekonzervatórium r. tanára (1941–1943), az utóbbi igazgatója (1943–1944), a kolozsvári Nemzeti Színház karigazgatója (1941–1944). A budapesti Állami Operaház karigazgató-helyettese (1945–1946), a Székesfővárosi Állami Zenekonzervatórium alapító igazgatója (1946–1948). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés r. tanára, tanszékvezető főisk. (1949–1975). A Magyar Zeneművészek Társaságának díszelnöke (1988-tól), a Magyar Művészeti Akadémia (1992-től) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1992).
Rendkívüli munkabírású, széles műfaji skálán alkotó, termékeny művész. Stílusára O. Respighi muzsikája, a régi magyar műzene és a magyar népzene hatott elsősorban. Operákat, oratóriumokat, kantátákat, daljátékokat, dalokat, kórusműveket egyaránt komponált. Közel 30 filmhez, s ugyanennyi színműhöz írt kísérőzenét. Népdalgyűjtéseinek anyagát énekkarra, zongorára és zenekarra dolgozta fel. Jelentős pedagógiai munkássága is; tanítványa volt többek között Bozay Attila, Durkó Zsolt, Jeney Zoltán, Kurtág György, Ligeti György, Petrovics Emil, Szokolay Sándor.
Ismertebb operái, színpadi művei: A három csavargó (balett, 1933); Bábtáncoltató (betlehemes játék, 1940); Erdélyi betlehemes (népi szövegre, 1941); A fülemüle (daljáték, 1941); A bűvös szekrény (vígopera, 1942); Furfangos diákok (táncjáték, 1949); Csínom Palkó (daljáték, 1950); Búbos vitéz (mesejáték, 1953); Zeng az erdő (operett, 1955); Vők iskolája (operett, 1958); Vidróczky (zenés játék, 1959); Anyósgenerális (operett, 1959); Piroska (daljáték, 1964); A Noszty fiú esete Tóth Marival (zenés komédia Mikszáth regénye alapján, 1971); Panegyricus (balett kórussal, párbeszédekkel, 1972); Egy úr Velencéből (opera, 1991).
(A kép forrása: Wikipédia, szerző: Francoise Farkas)