Rövid leírás
A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) másodtitkára, főtitkára (1904–1917), ügyvezető igazgatója (1917–1938) és a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója (1912-től). A Magyar Géniusz (1902–1904), a Figyelő munkatársa (1905–1908), a Nyugat szerkesztője (1908–1917), főmunkatársa (1921–1929), társkiadója (1914–1925). A zsidótörvények miatt lemondatták a GYOSZ-ban betöltött állásáról (1938), alkalmi szellemi munkákból élt, Balassi Menyhért álnéven írt (1938–1944), a nyilasuralom alatt családjával bujkálni kényszerült (Budapesten, 1944–1945). A II. világháború után, a GYOSZ tb. elnöke és kereskedelmi igazgatója (1945–1948). A kommunista fordulat miatt emigrált, Rómában, Párizsban, New Yorkban (1953–1970), majd Bécsben élt (1970-től), s csak az irodalommal, visszaemlékezéseivel, ill. irodalomtörténeti levelezésének rendezésével foglalkozott.
Gr. Hadik János kormányában egy napig kereskedelmi miniszter (1918), lemondása után tevékenyen részt vett a Károlyi-kormánnyal szembenálló polgári mozgalmak, majd a revíziós mozgalmak megszervezésében (1918–1919). Pártonkívüli programmal országgyűlési képviselőjelölt (Budapest, Lipótváros, 1921; Jánoshalma, 1926; Tokaj, időközi választások, 1929), országgyűlési képviselő (Nagykapos, 1931–1935).
Egyetemi hallgatóként verseket küldött a Magyar Szalonnak, Rozsni Margit álnéven. Elsők között ismerte fel Ady jelentőségét a magyar költészetben, egyedül ő fogadta fenntartások nélkül az Új verseket (1906). A Nyugat szerkesztőjeként liberális szemlélet, gondolatszabadság jellemezte, kiemelkedő szerepe volt a tehetségek felfedezésében és támogatásában. Elsők között írt leleplező tanulmányt a fasizmusról (Hitler, 1934), az 1944–1945-ös tízhónapos ostrom alatt írta kortörténeti jelentőségű naplóját (Az elsodort ország), amely antifasiszta próza, náci-ellenes pamflet. Bécsbe költözése után, a Nyugat íróinak több száz kéziratát, leveleit rendezte, Magyarországra juttatta.
(A kép forrása: Wikipédia)