Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem tanársegéde (1885–1899) és magántanára (1896–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től), egyúttal az Eötvös Collegium vezető tanára (1897–1899). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani Osztályának h. őre (1899–1901), igazgatóőre (1901–1902), osztályigazgatója (1902–1919), igazgatói rangban az Osztály vezetője (1919–1929). M. kir. udvari tanácsos (1912-től).
Algológiával, növénymorfológiával, florisztikával, elsősorban az algák sejttanával és a növények alaktanával foglalkozott. A moszatok közül különösen a csillárkákat (Characeae) vizsgálta behatóan. Tizenegy, a tudományra nézve új csillárkamoszatfajt írt le, jóllehet több ezer oldalas a Charafélék monográfiája c. műve kéziratban maradt. Feldolgozta továbbá az Adria-expedíció algagyűjtését, tanulmányozta a Pieninek (Lengyel-Kárpátok) algavegetációját, a Balkán algavilágát. Tervei között szerepelt még Magyarország moszatjait feldolgozó munkája. A szeparációs sejtmagosztódásról felállított elmélete tudománytörténeti jelentőségű.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/filarszky-nandor-75662/)