Rövid leírás
A budapesti Mintarajziskolában rajztanári okl. szerzett (1917), a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost és Réti István tanítványa (1917–1925). Hosszabb tanulmányúton járt Bécsben (1926), Párizsban (1927), Londonban, Olaszországban (1929). A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium rajztanára (1930–1938); közben állami ösztöndíjjal Olaszországban a mozaikművészetet tanulmányozta (1936–1937). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) rajztanára (1938–1945), a Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz r. tanára (1947-től). Nyaranta a miskolci, a tihanyi és a szentendrei művésztelepeken dolgozott (1945–1947).
Kiállító művész (1924-től). Rálátásos csendéleteit, konstruktívan festett tájképeit és figurális ábrázolásait (Tihanyi dombok, 1935; Anya gyermekével, Akt, 1937) realista, tematikus kompozíciók (Sakkozók, 1953; Könyvnap, 1953; Borjúszoptatás, 1959) követték. 1945 után gyakori témája a csendélet; Georges Braque hatása leginkább ezeken a képein fedezhető fel. Legszebb csendéleteinek egyike a Gyümölcsöstál körtékkel (1958). A mozaikművészetet teljesen újszerűen alkalmazta, mind anyagban, mind technikában: ő honosította meg a cementbe ágyazott mettlachi csempét (Szociális Nővérek szentély-padozata, Kolozsvár; Győr-nádorvárosi templom 1942; mezőgazdasági iskola homlokzata, Csorna, 1943). Későbbi mozaikjain fokozottan törekedett a térbeliség és a mozgás visszaadására (Népi táncosok, inotai kultúrház, 1955–1957; Mezőgazdaság és Ipar, Budapest XVI. kerületi Rendőrkapitányság, 1960; az ENSZ Egészségügyi Világszervezete székháza, Genf, 1966).
(A kép forrása: https://www.kieselbach.hu/muvesz/fonyi-friml-geza_489)