Rövid leírás
Maróti Géza műtermében dolgozott (1911–1916). Bronz- és márványszobraival párhuzamosan kerámiát is készített. A Tanácsköztársaság idején az Iparművészek Szakszervezetének alapítója, titkára és pénztárosa, a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe távozott (1919), ahol Josef Hoffmann felvette a Wiener Werkstätte tagjai közé. 1926-ban tért vissza Magyarországra. Orbán Dezső Atelier Tervező és Műhelyiskolájában tanított (1928-tól). A Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára (1945–1957).
A magyarországi felső szintű kerámiaoktatás egyik megszervezője, a magyar modern kerámiaművészet megteremtője. Művészetére mindenképpen kihatott szobrász pályakezdése. Pályája kezdetén ugynais elsősorban groteszk, expresszív állatszobrokat készített, majd egyszerűsített formákból alakította ki figurális kompozícióit. Műveibe beépítette a magyarországi fazekasság motívumvilágát és formakincsét. Az 1940-es évek közepétől kezdődött organikus korszaka (a természet formáit átírva alakította „kagylóinak” „köveinek” és női testű vázáinak sorozatát). Ezt követően nonfiguratív alkotásokat (konstruktivista szemléletű, üveggel, fémmel kombinált faliképeket) készített. Térplasztikákat is tervezett (gyári porcelán szigetelőelemekből).
(A kép forrása: http://www.magyarkeramia.hu/keramia/gador_i/page.html)