Rövid leírás
Budapesten műszaki rajzoló (1949–1950), a Szabad Hazánkért és a Néphadsereg c. lapok munkatársa (1954–1957), a Magyar Rádió dramaturgja (1958–1968), Budapesten rajzfilmdramaturgként tevékenykedett (1968–1971), az Új Írás munkatársa (1971–1982).
Első elbeszélésköteteiben a munkásfiatalok és értelmiségiek problémáival, morális kérdésekkel foglalkozott. A Rákosi-korszakról szóló művei a kor eseményeit a maguk kegyetlenségében, drámai erővel, kifinomult lélektani érzékkel jelenítette meg. A ménesgazda (1976) c. regényében három olyan embertípust állított a középpontba, amelyek megfeleltek az 1950-es, az 1960-as és az 1970-e évek típusainak, így idézte fel a vakhitet, a naiv moralista utópiát és a gyakorlatias kompromisszumot. Fő művének a Vaskort (1980) tekintette, amelynek novelláit többször átalakította.