Rövid leírás
A budapesti Triesti Általános Biztosító Társulat biztosítási matematikusa (1936–1937), a Magyar Pamutipar textilkalkulátora (1937–1939), a zsidótörvények miatt elbocsátották (1939). Alkalmi szellemi munkákból, matematikai tanfolyamok vezetéséből élt (1939–1942), munkaszolgálatos (1942–1945). A II. világháború után, a Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziumának r. tanára (1945–1949); egyúttal az Állami Műszaki Főiskola Matematika Tanszékének főisk. tanára (1947–1950). A BME I. sz. Matematikai Tanszéke, ill. a BME Matematikai Intézete ny. r. tanára (1949–1950), tanszékvezető egy. tanára (1951–1958). Az MTA Matematikai Kutatóintézete tud. főmunkatársa (1958–1968), nyugdíjas tud. tanácsadója (1968–1972).
A kombinatorika és a gráfelmélet iskolateremtő egyénisége, a gráfelmélet szinte minden klasszikus fejezetében maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az ún. min-max tételek szerepének felismerése, a Gallai-tétel, ill. a James Joseph Sylvesterrel kidolgozott Sylvester–Gallai-tétel döntő lökést adott a kritikus gráfok és a perfekt gráfok elméletének, elsőként alkalmazta a lineáris programozás dualitás tételét kombinatorikus min-max tételekre. Tanítványai közé tartozott – többek között – T. Sós Vera és Lovász László akadémikusok.