Nemzeti Sírhelyek


Gellért Endre

Rövid leírás

Gellért Endre

 

A budapesti Vígszínház ösztöndíjasa, majd rendes tagja (1935–1939), a Hont Ferenc-féle Független Színpad baloldali színházi mozgalmának résztvevője és rendezője (1939-től). Az 1930-as évek végétől már nem léphetett fel; főkönyvelő egy nagykereskedőnél, később tisztviselő és lektor a Nyugat, majd a Magyar Csillag c. lapnál. A budapesti Nemzeti Színház rendezője (1945–1948), főrendezője (1948–1960). A Színművészeti Akadémia, ill. a Színművészeti Főiskola ideiglenes óraadó tanára (1945–1946), tiszteletdíjas tanára (1946–1947), r. tanára, főisk. tanára (1947-től) és a Színész Tanszak vezetője (1948-tól).

Az 1945 utáni nemzedék egyik legkiválóbb rendezője, a Sztanyiszlavszkij-rendszer egyik legkövetkezetesebb képviselője. Újraértelmezte a klasszikus műveket, de nem zárkózott el a stíluskísérletektől sem. Elsősorban a 20. század elejének drámaíróit rendezte (pl. Móricz Zsigmond, Csehov, Gorkij), valamint kortárs magyar írók (pl. Illyés Gyula, Németh László) műveit állította sikerrel színpadra. Két film készítésében is közreműködött: Bán Frigyes Móricz Zsigmond Úri muri c. regényéből készült filmjének (1950) játékmestere és Makk Károly Ármány és szerelem (Schiller, F.) c. filmjének (1952) színpadi rendezője. Televízióban egy egyfelvonásos komédiát rendezett (Shaw, G. B.: A sors embere, 1958).

(A kép forrása: http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz08/111.html)