Rövid leírás
Debrecenben (1890–1891), Aradon (1891–1892), Temesvárott (1892–1894), Kolozsvárott játszott (1894–1896). A budapesti Vígszínház (1896–1910), a Magyar Színház (1910– 1914), ismét a Vígszínház tagja (1914–1921: megszakítással). A budapesti Renaissance Színház igazgatója és színésze (1921–1922), a Vígszínház (1923–1932), a Magyar Színház tagja (1932–1933). A Fővárosi Operettszínház egyes művekre szerződtette színésznek és rendezőnek (1933–1934), a Vígszínház tagja (1934–1935), a Nemzeti Színház rendezője (1935–1937), a Belvárosi Színház és a Művész Színházban tagja (1937–1938). A Magyar Színház (1927–1928 és 1930–1933), a Belvárosi Színház (1930 és 1932–1933), a Royal Színház (1936) a Városi Színház (1939) és a Madách Színház művésze és rendezője (1941). A II. világháború után fellépett még a Medgyaszay Színházban (1945) a Belvárosi Színházban (1945–1946) és a Fővárosi Operettszínházban (1946). Rendezett a Belvárosi Színházban (1945–1946) és a Pesti Színházban (1946). Magántanítványai mellett a Színművészeti Akadémián a drámai és vígjátéki gyakorlat r. tanára (1931–1939).
Kezdetben jellem- és epizódszerepeket alakított. Gazdag színészi eszköztára, könnyed játékmódja később különösen vígjátékokban, kortárs francia és magyar szerzők darabjaiban tette utolérhetetlenné. Az ún. vígszínházi stílus egyik megteremtője. Gyakran játszott együtt feleségével. Rendezőként is elsősorban vígjátékokat és kortárs műveket állított színpadra, többek között Henry Bernstein műveit. Az ún. társalgási színjátszó stílus filmre való átültetésével már az 1910-es években – még a némafilm idején – kísérletezett, ekkor az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar filmrendező, emellett többször szerepelt színészként is e rövid ún. mozidramolettekben.
Termékeny műfordító volt. 1941-től a zsidótörvények miatt sem színházban, sem filmen nem kaphatott munkát, ezért ezekben az években Molière több mint húsz vígjátékát fordította le. Összesen több mint ötven színdarabot fordított; fordításainak stílusa, mondatai egyszerűek, közel állnak a társalgási nyelvhez, könnyen mondhatók. Írói, színészi ideálja is Molière volt, akiről sajátos könyvet írt. Társszerzőként színművek szerzője is.
(A kép forrása: Wikipédia)