Rövid leírás
Budapest Székesfőváros Városrendezési Ügyosztályának tervezőépítésze és előadója (1934–1945). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztályának osztályvezetője és a Művészeti Tanács tagja (1945–1948). Az Építésügyi Minisztérium (ÉM) Területrendezési Főosztályán, a tudományos szolgálat vezetője, majd a Városrendezési Osztály osztályvezető-helyettese (1948–1953). Az ÉM Városépítési Tervező Vállalata vállalati főmérnökhelyetteseként a tervezés általános jellegű műszaki irányítója (1953–1956), az Országos Építésügyi Hivatal csoportvezető főmérnöke (1956–1957). Az ÉM Város- és Községrendezési Főosztály főosztályvezető-helyettese (1957–1958), az ÉM Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) Településtudományi Iroda műszaki vezetője (1958–1969). A BME c. egy. tanára (1969-től).
Városesztétikával, -építészettel, -rendezéssel, regionális tervezéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott Nagy-Budapest városrendezési tervének elkészítésében, a városrendezés alapvető jogszabályainak (pl. városrendezési normák, országos építésügyi szabályzat, Budapest városrendezési szabályzata, települések tervezési rendje stb.) elkészítésében. Építészeti látásmódjában az a vélemény tükröződik, hogy a városokat csakis önmagukat folyamatosan újjáteremtő organizmusokként tudja elképzelni. Építészet mellett szépirodalommal is foglalkozott, sajátos visszaemlékezései fontos kordokumentumok. Írásai az esszéhez hasonló műfajúak, amelyekben mindenkori önmagát igyekszik megrajzolni.
(A kép forrása: https://m.magyarnarancs.hu/konyv/granasztoi-pal-az-urbanista-87422)