Rövid leírás
A Pesti Izraelita Hitközség Oktatási Osztályának óraadó tanára (1937–1941), az Országos Rabbiképző Intézet r. tanára (1941–1948), a Goldziher Ignác Gimnázium r. tanára és igazgatója (1948–1949), a Fazekas Mihály Gimnázium r. tanára és igazgatóhelyettese (1949–1951). A Zalka Máté szakérettségis kollégium tanára (1951–1952), az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszéke főisk. adjunktusa (1952–1953), az Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető főisk. docense (1953–1955), az Egri Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszékének tanszékvezető főisk. docense (1955–1957), főisk. tanára (1957–1964). Az ELTE BTK Ókori Egyetemes Történeti Tanszéke egy. adjunktusa (1957–1959), egy. docense (1959–1961), egy. tanára (1961–1984) és a Tanszék vezetője (1963–1984).
Az ókori keleti és a görög–római történelem szinte minden területével foglalkozott, forráskritikai, újszerű filológiai módszerei a magyarországi ókorkutatás egyik meghatározó személyiségévé tették. Tudományos pályafutásának elején elsősorban a mükénéi és a homéroszi kor királyi tulajdonának vizsgálata, az ókori keleti földtulajdonviszonyok és az ókori városfejlődés kutatása, a második triumvirátus hadszervezete terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket.
(A kép forrása: http://nol.hu/archivum/20130323-hahn_istvan_szazadik_szuletesnapjara-1375173)