Nemzeti Sírhelyek


Hazai Samu, 1912-től báró (Kohn Sámuel)

Rövid leírás

Hazai Samu, 1912-től báró (Kohn Sámuel)

 

Apja szeszgyára egyik fiókjának ügyvezetője. Sorozás útján az 51. gömöri honvédezredben szolgált (1873), hadnaggyá léptették elő (1876). A 78. gyalogdandár (1881–1884), a III. honvéd kerületi parancsnokság (1884–1886), a Honvédelmi Minisztérium (HM) I. ügyosztálya beosztott vezérkari tisztje (1886–1889); főhadnagyi (1883–1888), századosi rangfokozatban (1888-tól). A Ludovika Akadémián a hadseregszervezet és a harcászat r. tanára (1889–1893), a 9. kassai honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnoka (1893–1896), a honvéd törzstiszti tanfolyam r. tanára (1896–1902), parancsnoka (1902–1904); őrnagyi (1895–1897), alezredesi (1897–1900), ezredesi rangban (1900-tól). A HM I. ügyosztályának vezetője (1904–1910); vezérőrnaggyá léptették elő (1907). A Khuen-Héderváry-, a Lukács- és a második Tisza-kormány honvédelmi minisztere (1910–1917); közben szolgálaton kívüli altábornaggyá (1910. nov.), gyalogsági tábornokká (1914. aug.), majd vezérezredessé léptették elő (1916. nov.), egyúttal a szegedi 46. közös gyalogezred tulajdonosa (1916. nov.).

Minisztersége alatt fogadták el a véderőtörvényt (1912), a katonai bűnvádi eljárásról szóló törvényt, kezdték meg a honvédség haditechnikai korszerűsítését, állították fel a honvéd tüzérséget. Az osztrák–magyar fegyveres erők utánpótlási ügyeinek főnöke (1917. febr.–1918. nov. 5.). Az őszirózsás forradalom után a Károlyi-kormány nyugállományba helyezte, a proletárdiktatúra alatt túszként tartották fogva. A Nemzeti Munkapárt programjával országgyűlési képviselő (Losonc, 1910–1917). Az újjászervezett felsőháznak a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja (1927–1942).

(A kép forrása: Wikipédia)