Nemzeti Sírhelyek


Horváth Sándor

Rövid leírás

Horváth Sándor

A máramarosszigeti erdőrendezőség gyakornoka (1874–1877), a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium Erdőrendezőségi Osztályának gyakornoka (1880–1882); közben a liptóújvári, a besztercebányai és az ungvári erdőgazdaságokat tanulmányozta (1879–1880). A minisztérium erdőmérnöke (1882), erdőfelügyelője (1883–1889), az Erdészeti Főosztály Erdőrendezési Osztályának osztályvezetője (1889–1891), erdőigazgatója (1891–1905), az Államerdészeti Osztály vezetője (1905–1919); fő-erdőtanácsosi (1895–1900), miniszteri tanácsosi rangban (1900–1919), h. államtitkárként nyugdíjazták (1919). Az Országos Erdészeti Egyesület titkára (1881–1899), alelnöke (1899–1920), tb. elnöke (1920–1922). Az Erdészeti Államvizsgáló Bizottság elnöke (1905–1922). Az Erdészeti Lapok főmunkatársa, az Erdészeti Zsebnaptár szerkesztője (1882–1918).

A magyar erdészet, ill. az erdészeti közigazgatás egyik kimagasló egyénisége, elsősorban az állami kezelésű erdők ügyével kapcsolatos közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az 1879. évi erdőtörvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában.