Rövid leírás
A pancsovai (1878–1880), az aradi állami főreáliskola (1880–1887), a budapesti II. kerületi gimnázium r. tanára (1887–1892), a budapesti I. kerületi gimnázium r. tanára (1893–1895) és igazgatója (1893–1894), a budapesti VI. kerületi állami gimnázium r. tanára (1897–1907). A Miniszterelnökség Sajtóosztályának előadója (1895–1899), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) a szabadoktatással kapcsolatos ügyek előadója (1907–1911), az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnöke (1911–1919); közben a bukaresti osztrák–magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója is (1917–1918). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem t. ny. r. tanára (1922–1930).
Középkori és újkori művelődéstörténettel, a magyar nyelvtudomány történetével, a reformkor és az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc irodalmával és irodalomtörténetével, elsősorban Kölcsey Ferenc (1790–1838) és Petőfi Sándor (1823–1849) életútjával, valamint Arad és környéke helytörténetével foglalkozott. Tudományos tevékenységének második szakaszában jelentős munkásságot fejtett ki a nemzetiségi kérdés, különösen a román–magyar viszony kutatásában; műveiben felhívta a figyelmet a nemzetiségek térnyerésével járó veszélyekre és a sajátos dákoromán elmélet ideológiai és politikai kihívásaira. Alapvetően új eredményeket ért el a székelység történeti múltja és néprajzi vizsgálata terén. Utolsó éveiben szinte kizárólag csak Erdély geopolitikai viszonyát, a magyar–román politikai és történeti kapcsolatokat elemezte. Részt vett az 1920. évi magyar békedelegáció iratanyagának kidolgozásában. Írásaiban, angol és francia nyelvű publikációiban, memorandumaiban igyekezett meggyőzni a nyugat-európai tudományos és laikus közönséget a trianoni békediktátum tarthatatlanságáról és az erdélyi magyar kisebbség kétségbeejtő helyzetéről. Fő művét az Erdély története c. monográfiát – jóllehet még életében, 1923-ban egy rövidített változat megjelenhetett – már nem tudta befejezni (végrendeletében meghagyott kérése alapján Gyallay Domokos rendezte sajtó alá, 1931-ben).
(A kép forrása: https://sites.google.com/site/azidoharcokatujrazii/home/3-haborus-naplokbol/gagyi-jeno-jancso-benedek-bukarestben)