Nemzeti Sírhelyek


Jászi Alice (1881-ig Jakubovits Alice; Madzsar Alice; Madzsar Józsefné Jászi Alice)

Rövid leírás

Jászi Alice (1881-ig Jakubovits Alice; Madzsar Alice; Madzsar Józsefné Jászi Alice)

 

Németországban tanult, majd Bess Marguerite Mensendieck loftusi (Norvégia) modern női tornatanfolyamain szerzett oklevelet (1912). Hazatérése után Budapesten mozdulatművészeti iskolájának vezetője (a Ménesi út 8. sz. alatt, 1912–1935). A Tanácsköztársaság idején kezdeményezte egy Női Testnevelési Főiskola felállítását (1919), később, iskolájában megindította a Mensendieck-féle kétéves tanárképzést (1921-től); ahol a különféle tornák és mozdulatművészetek mellett anatómiát és egészségtant is oktatott.

A magyarországi női testkultúra egyik meghonosítója, a magyar mozdulatművészet egyik kiemelkedő alakja. A Bess Marguerite Mensendieck-féle női testkultúra rendszerét és Francois Delsarte zenetudományi rendszerét összekapcsolva különleges mozdulatművészeti iskolát hozott létre. Nemcsak mozgást, hanem ún. mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellemnek mozdulatokkal történő kifejezését. Iskolájában oktattak először Magyarországon gyógytornát, ő tekinthető a magyarországi gyógytornászképzés megindítójának. Munkássága első korszakának lezárásaként írta meg A női testkultúra új útjai (1926) című alapvető művét.

Az 1920-as évek elején érdeklődése a színpadművészet felé fordult. Az általa kidolgozott mozdulatsorozatokat igyekezett történetekbe rendezni. Számos mozgás-, pantomim- és kórusdrámát írt, ill. mozdulatművészetének népszerűsítésére tánccsoportot is létrehozott. Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel, tanárai és asszisztensei segítségével valósította meg (1925 és 1934 között; a hatóságok iskolájának valamennyi előadását betiltották: 1934). Munkatársai voltak – többek között – Kövesházi Ágnes, Róna Magda táncművészek, Palasovszky Ödön költő, Kozma József és Szelényi István zeneszerzők. Halála után az iskolát közvetlen munkatársai folytatták, míg a rendőrség az intézetet végleg be nem tiltotta (1939). Tánccsoportja a Hevesy–Palasovszky-féle Zöld Szamár-színházban (1925–1926), az Új Föld-esteken (1926–1927), a Rendkívüli Színpadon és a Cikk-cakk estéken (1928), majd a Príma Színpadon lépett fel.

(A kép forrása: http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=madzsar_jozsefne_jaszi_alice_tancpedagogus)