Nemzeti Sírhelyek


Kabos Gyula (Kann Gyula)

Rövid leírás

Kabos Gyula (Kann Gyula)

Az Andrássy úti Színház (1920–1922), a Magyar Színház (1922–1924), a Vígszínház (1924–1925), a Belvárosi Színház és a Renaissance Színház (1925–1926), ismét az Andrássy úti Színház tagja (1926–1927). Fellépett a Revü Színházban, Scala Színházban, a Blaha Lujza Színházban (1921), ismét a Belvárosi Színházban (1923–1924 és 1927), a Pesti Kabaréban (1923), a Renaissance Színházban (1924), a Budai Színkörben (1924–1926). A Fővárosi Operettszínházban művésze (1926–1929), a Fővárosi Művész Színház igazgatója (1929–1930). A Budapesti Színház (1928–1930), a Nyári Operett Színház (1929), a Fővárosi Operett Színház (1930, 1932, 1934, 1936), a Király Színház (1931–1933), a Vígszínház és a Labriola Színház (1932), a Modern Kabaré, a Magyar Színház tagja (1933–1935). Bécsben, a Theater der Komikerben vendégszerepelt (1932). A Vígszínház (1935–1937), a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház tagja (1937–1938). Az 1938-ban meghozott zsidótörvények miatt nem léphetett többé fel. Utoljára színpadon az Andrássy úti Színházban Márkus A.–Szilágyi L. Nem leszek hálátlan c. zenés vígjátékában szerepelt (1938. márc. 19.). 1939-ben az USA-ba emigrált. Alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget.

Pályáját táncoskomikusként kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett. Vígjátéki, komikus és tragikomikus szerepeket is kiválóan formált meg. Társalgási vígjátékok szerepeinek virtuóz alakítója volt: sajátos, kissé hebegő-dadogó hanghordozásával, groteszk mimikájával, félszeg mozdulataival, esetlen járásával kiválóan formálta meg az őszinte, ügyefogyott, kiszolgáltatott kisember típusát, a pesti kispolgárt. Drámai alakításaiban is kiváló volt (pl. mint Lopahin Csehov Cseresznyéskertjében, Marmeladov a Bűn és bűnhődés színpadi feldolgozásában vagy az Udvarbíró Móricz Zsigmond történelmi színjátékában, a Vadkanban). Színészi pályája legkiválóbb alakításának tartják Hunyady Sándor Lovagias ügy c. darabjának Virág urát, amelyet színházban is bemutattak, majd meg is filmesítettek. Humoros alakításaiban is mindig érződik némi tragikum, mint ahogy tragikus alakításaiban is felbukkan a humor. Derűs humora ma is elevenen hat: ezt mutatják filmjei; az 1930-as évek egyik legnépszerűbb magyar filmszínésze volt.

Ismertebb filmjei: Hyppolit, a lakáj (1931); Meseautó (1934); Lila akác (1934); Az új rokon (1934); Köszönöm, hogy elgázolt (1935); Ez a villa eladó (1935); Budai cukrászda (1935); Nászút féláron (1936); Fizessen nagysád! (1937); Lovagias ügy (1937); TA harapós férj (1937); A kölcsönkért kastély (1937); 120-as tempó (1937); Úrilány szobát keres (1937); 300 ezer pengő az utcán (1937); Maga lesz a férjem! (1937); A harapós férj (1937);Papucshős (1938).