Rövid leírás
Budapesten, a Magyar Szemle (1905–1906), az Alkotmány (1906–1913), A Hét (1907–1915), az Új Idők (1908–1912), az Élet munkatársa (1909–1913), a Kritika c. folyóirat szerkesztője (Halasi Andorral, 1910), a Vasárnapi Újság munkatársa (1910–1913), a Déli Hírlap és A Nap c. lapok szerkesztőségi munkatársa (1920–1922), a Pesti Napló színikritikusa (1922–1940). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán az irodalom és a dramaturgia r. tanára (1948–1951).
Pályáját költőként kezdte, majd elbeszéléseket, tárcákat és néhány drámát írt. Különleges műfajú, ún. irodalmi noteszleveleiből nőttek ki színikritikái, amelyek végül a két világháború közötti irodalmi és színházi élet egyik legjelentősebb kritikusává, a Nyugat elsőszámú színibírálójává avatták. Kritikáit később is szépirodalmi keretbe foglalta, a művészi alkotás élményét saját életélményévé kívánta átformálni. Legismertebb műve A kételkedő kritikus (1928) c. kritikagyűjteménye. Műkritikákon kívül a magyarországi színművészet kezdeteivel, valamint a világirodalom legjelentősebb alkotóinak, mindenek előtt Shakespeare-nek drámáival, a különböző klasszikus drámai szerepek elméleti és történeti kérdéseivel is foglalkozott.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/karpati-aurel-76232/)