Rövid leírás
A Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete gyakornoka és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Országos Természettudományi Múzeuma Állattára tisztviselője (1937–1941), gyakornoka (1941), beosztott tanára (1941–1950), tud. muzeológusa (1950–1955), az Állattár osztályvezetője (1955–1970). A Múzeum főigazgató-helyettese (1969–1970), főigazgatója (1970–1985). Az MTA Zoológiai Bizottsága elnöke (1966–1986).
Taxonómiával, entomológiával, állatföldrajzzal, elsősorban a Coleopterák (bogarak) rendszertanának kutatásával foglalkozott. Úttörő jelentőségű eredményeket ért el a Tenebrionidák (gyászbogarak) és Meloidák (hólyaghúzó bogarak) rendszertani vizsgálata; utóbbi új, filogenetikus rendszerének kialakítása terén. E két bogárcsalád tekintetében a világ elsőszámú specialistájának számított: monográfiákban dolgozta fel az Arab-félsziget, Új-Kaledónia, Sri Lanka, a Fidzsi-szigetek és Szamoa, valamint Afganisztán gyászbogarait. A magyar bogárvilág, a sivatagi rovarvilág, Afrika, Ázsia, Új-Guinea, Polinézia és Amerika trópusi területeinek feldolgozása során rendkívül gazdag tudományos anyagot gyűjtött össze, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában helyezett el: tudományos pályafutása alatt az Állattár bogárgyűjteménye megháromszorozódott (1 millió példányról 3 millió példányra nőtt!).