Rövid leírás
A Sárospataki Református Gimnázium r. tanára (1933–1944), a Honvédelmi Minisztérium (HM) fordítója (1944–1945), az Eötvös Collegium tanára (1945–1946). A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője, a Falurádió és a Gyermekrádió elindítója (1946–1954); közben a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője (1947). A Magvető Könyvkiadó megszervezője, alapító igazgatója (1954–1955), a Magyar Írók Szövetsége Költői Szakosztályának titkára (1955–1956), az MTA Irodalomtudományi Intézete munkatársa (1956–1970).
Poétikai mintáját, verseinek alapanyagát a népköltészet, a latin–görög költészet és mitológia, valamint az impresszionista líra jelentette. Kedvelte a klasszikus versformákat, különösen a szatirikus epigrammát. Élményekből építkező költészetét utazásai, távoli tájakon, egzotikus népek között szerzett tapasztalatai uralták. Valamennyi nyugati nyelvből, az összes finnugor nyelvből, továbbá újgörögből, oroszból, bolgárból, arabból és japánból fordított.
(A kép forrása: Szép Versek antológia (1983), a kép köteten belüli sorszáma: 37, szerző: Vahl Ottó fotóművész)