Rövid leírás
A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetének gyakornoka (1928–1930), a Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1930–1945), egy. adjunktusa és magántanára (1945–1946). A Pécsi Tudományegyetemen a gyermekgyógyászat ny. r. tanára és a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója (1946. máj. 20.–1951), az átszervezés után a POTE Gyermekgyógyászati Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1951–1967), a BOTE, ill. a SOTE II. sz. Gyermekklinika tanszékvezető egy. tanára és a Klinika igazgatója (1967–1976), egyúttal az Országos Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Intézet igazgatója (1970–1976).
A gyermek- és csecsemőkori só-vízháztartás vizsgálatával, a csecsemőkori sorvadás és toxikózis, ill. a gyermek-, csecsemő- és újszülöttkori vesebetegségek élet- és kórtanával foglalkozott. Elsőként választotta külön a dehidratáció sóvesztéses és szomjazásos formáját. A csecsemőkori sorvadás és toxikózis patomechanizmusában tisztázta a vér besűrűsödésének, s a vércukorszintesésnek az állapot súlyosbodásában és a halálozásban játszott szerepét. Nemzetközileg is alapvetőek a vesének a só- és vízforgalomban, ill. a sav–bázis-egyensúly fenntartásában betöltött szerepére vonatkozó kutatásai.
(A kép forrása: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1224723513&aid=1393662124)