Rövid leírás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a budapesti Iparművészeti Iskola munkatársa, egyúttal a Kisebbségtudományi Intézetben az erdélyi ügyek előadója és a Népies Irodalmi Társaságnál a román sajtószemle szerkesztője (1933–1940). A Franklin Kiadó lektora (1941–1944), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, hadifogságban volt (1944–1946). A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője, műsorigazgató-helyettese (1946–1949, elbocsátották: 1949), a Hungária Kiadó, majd a Szépirodalmi Kiadó lektora (1950–1951). A Magyarok c. folyóirat szerkesztője (1947–1949), irodalmi munkásságából élt (1951-től), a Kortárs, az Új Írás, a Jelenkor állandó munkatársa (1957-től).
A Nyugat harmadik nemzedékének egyik legjelentősebb prózaírója, első írása, a Rosta (1931) az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában jelent meg. Elbeszélő műveiben a magyarországi viszonyok, elsősorban a középosztály felfogásának és életmódjának megrekedtségét, provincializmusát igyekezett leleplezni, olykor a szatíra eszközeivel. A Dr. Csibráky szerelmei (1934) a kor fiatalságának kártékony típusát tette mérlegre, Tegnap (1942) c., önéletrajzi ihletettségű, szociografikus művében egy középosztálybeli fiatalember kitörni vágyását, önmagára találásának küzdelmeit mutatta be. Lófő és kora c. regényében (1946) a fantasztikus szatíra eszközeivel gúnyolta ki a magyar polgári elit elmaradottságát. Vonzódott a különös, bizarr jellemek, sajátos pszichológiai állapotok elemző megformálásához. Elegáns, könnyed, választékos, intellektuális előadásmódjában finom irónia vibrál, műveit alakjainak kritikai szemlélete mellett erős szexualitás, az ösztönélet rajza jellemzi. Az 1950-es években realizmusa elmélyült, a teljes társadalmi tabló bemutatására vállalkozó regénytrilógiájának egy kötete készült csupán el (Mérlegen, 1950). Az új, szocialista társadalom torzulásait maró gúnnyal bemutató írásai és publicisztikái miatt háttérbe szorítva elsősorban népmese-feldolgozásokat készített. Pályáján kitérőt jelentettek, de népszerűek ebben az időszakban írott, különböző műfajok keverésével kísérletező történelmi regényei. (A csillagszemű, 1953; A törökfejes kopja, 1955; Foltonfolt király, 1958).
(A kép forrása: Körkép című antológia (1982), a kép köteten belüli sorszáma: 13, szerző: Csigó László fotóművész)