Rövid leírás
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hangszergyűjteményének őre, majd Bartók Béla utódaként a Népzenei Osztály vezetője (1913–1924); közben az I. világháborúban tüzértisztként frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Nemzeti Zenedében a zeneszerzés, a zeneesztétika, a kamarazene, a hangszerelést és partitúraolvasás, és a magyar zene elmélete c. tárgyak r. tanára (1919–1949), igazgatója (1946–1948), főigazgatója (1948–1949). A Magyar Néprajzi Múzeum tud. munkatársa (1935–1946), mb. igazgatója is (1946). A Magyar Rádió (MR) munkatársaként a rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította (1935–1938), a rádió zeneigazgatója (1945–1946); fontos szerepet játszott a rádió zenekarának újjászervezésében.
Zeneszerzői művészetére Bartók Béla és Kodály Zoltán indíttatása, a gregorián, a reneszánsz vokális zene, J. S. Bach és W. A. Mozart muzsikája, valamint a modern francia zene (különösen Debussy és Ravel művészete) gyakorolt nagy hatást. „Európai zenét” kívánt írni, egyfajta „újhumanizmus” szellemében, de erős nemzeti alapokon. 69 kompozíciójának adott opusz-számot, ezek közül hat elveszett, három opusz-szám több művet is jelöl. Színpadi (3 balett, 1 vígopera), zenekari (9 szimfónia, 5 szvit stb.), kamarazenekari és kórusműveket, egyházi zenét, hangszerkíséretes szóló vokális, kamarazenei és szóló hangszeres műveket, filmzenét, népzenei feldolgozásokat írt. Számos alkotása a mai napig kiadatlan.
Népzenekutatói munkáját, Bartók és Kodály ösztönzésére, az 1910. évi erdélyi gyűjtésével kezdte meg. Ez irányú munkásságában a gyűjtő, a tudós és a muzeológus tevékenység szervesen összekapcsolódott. Szinte az egész ország területén gyűjtött, s arra törekedett, hogy a felvételek mindig a kor legmagasabb színvonalán álló technikával (pl. magnetofon, hangosfilm) készüljenek. Közreműködésével készítette el a Magyar Rádió az autentikus magyar népzenei anyagot megörökítő, nevezetes Pátria hanglemezsorozatot. Jelentős megfigyeléseket tett a néptánc tanulmányozása során is. Az I. világháború előtt, főként Erdélyben, a MNM-nak festett népi bútorokat, valamint teljes székely kaput is gyűjtött. Kiemelkedő kultúrdiplomáciai munkát is végzett. Prágában részt vett az első nemzetközi népművészeti kongresszuson (1928).
(A kép forrása: http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/)