Rövid leírás
Budapesten ún. mozikarmester, rajztanár (1930-as évek). A Magyar Filmirodában rajzos reklámfilmeket készített (1934–1941). A Magyar Rádió Stúdió Osztályán zenei forgató (1941–1948), a Magyar Rádió rendezője (1948–1969). Több gyermekműsort írt és rendezett. A Szabó család c. klasszikus sorozat első rendezője (1959-től). Fantasztikus ifjúsági regényeket írt (Szíriusz kapitány kalandjairól).
F. rendezései: Csinn-Bumm Cirkusz (1955–1962); Szabó család (1959–1987); A zene műhelyében (1965–1966); Nagy idők – nagy emberek (1965–1968); Botond-Bolics György: Mikrobi és a holnaplátók. (1969–1970); Szíriusz kapitány (1977–1978).
Irodalom
Szabó János utolsó munkanapján hazafelé tartott munkahelyéről. A frissen nyugdíjazott szövőgyári gépmester még nem ért haza a Lapály utca 27/b-ben lévő otthonába, sőt még a gyártelepet is alig hagyta el; amikor gyanús elemek különös tevékenységét észlelte. A gyári raktárkészletet tervszerűen apasztó tolvajok ellen a szocialista tulajdon védelmében bátran fellépő kisnyugdíjast a huligánok alaposan helybenhagyták. Ezzel a drámával kezdődött 1959. június 30-án, kedden 18 órakor a Szabó család című hangjátéksorozat.
Szabó bácsi sokat tapasztalt munkásmozgalmi veterán, angyalföldi szövőmester volt, felesége Margit, a háztartásban tevékenykedett. A „szókimondó proletárasszony“ titokban templomba vitte unokáját, noch dazu még meg is keresztelte (szintén titokban). Ideológiailag képzett ura rendszeresen megfeddte és babonás vénasszonynak nevezte nejét, aki azonban Hruscsov elvtársért is rendszeresen imádkozott (ilyenkor azért Szabó bácsi megbocsátotta Margitka gyengeségét…). A nagyobbik fiú Bandi, esti egyetemet végzett mérnök-gyárigazgatóként dolgozott, a kisebbik fiú Laci, a 12-es autóbusz sofőrjeként mutatkozott be, később „maszek“ taxisként próbálta ki szerencséjét (inkább kevesebb, mint több sikerrel). A legkisebb gyermek Icu, a történet kezdetén szeleburdi kamaszlány, aki épp elvégezte a gimnáziumot. Természetesen KISZ-tag volt, bár sokat nyafogott és affektált, szeretett táncolni, néha „jassz“ nyelven beszélt, viszont továbbtanulás és sok szerelem előtt állt.
A történet folytatásról-folytatásra alakult, Szabó bácsi felgyógyult, maga kezdett el nyomozni a szeretett gyárát megkárosító, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító „gengszterek“ után, újabb szereplők érkezésével újabb konfliktusok keletkeztek az egyre bővülő család tagjai között. Aztán 48 év múlva, 2007. május 21-én, egy hétfői napon bekövetkezett a tragédia: a 2500. adás után a Szabó család végleg elhallgatott. A kultikus történetek történetét pedig elkezdték magyarázni a Kádár-rendszer konszolidációját elemző politológusok, szociológusok és médiakutatók. Ennél többet egy hangjátéksorozat nem érhet el…