Rövid leírás
Kassák Lajos Tett és Ma c. lapjainak munkatársa (1916–1917). Az orosz forradalom hatására Korvin Ottóval és Sallai Imrével együtt Szabó Ervin antimilitarista csoportjához csatlakozott (1917), a KMP egyik alapító tagja (1918. nov.). A Vörös Ujság szerkesztője, a kulturális rovat vezetője (1918. dec.–1919), az Ifjú Proletár szerkesztője (1919); közben a KMP vezetőivel együtt letartóztatták (1919. febr.). A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába menekült (1919. dec.), rövid időre Karlstein várába internálták (1919. dec.–1920). Bécsben élt (1920–1927); ahol részt vett az illegális kommunista mozgalomban, a Rote Fahne c. szocialista lap munkatársa (1920–1922), kilépett a KMP-ből (1922), majd Sallai Imre hatására újra visszatért a mozgalomba (1924). A Vörös Szakszervezeti Internacionálé berlini munkatársa, egyúttal a Der drohende Krieg, a Film und Volk c. lapok szerkesztője és a Welt am Abend c. lap külpolitikai rovatvezetője (1927–1930).
Moszkvában telepedett le (1930), a Vörös Szakszervezeti Internacionálé referense, a Sozialökonomische Rundschau, a Sarló és Kalapács c. lapok szerkesztője és a Mezsrabprom szovjet filmvállalat dramaturgja (1930–1938). A sztálini perek során letartóztatták (1938. febr.), koholt vádak alapján elítélték, szibériai munkatáborba internálták (1938–1947). Rövid ideig a Moszkva melletti Alekszandrovban telepedhetett le (1947–1949), majd szibériai száműzetésre ítélték (1949. febr.) ismét egy szibériai táborban raboskodott (1949–1955), szabadon engedése után rehabilitálták, majd visszatérhetett Magyarországra (1955).
Regényei a 20. század első felének történelmi eseményeit és az egyéni sorsok kapcsolatát kutatták. Dokumentumregényben dolgozta fel a KMP megalakulásának körülményeit (Visegrádi utca, 1932). Legismertebb, Oldás és kötés c. novellájából Jancsó Miklós készített filmet (1963). Magyarországra való végleges hazatérése után csak műveivel foglalkozott, sorra jelentette meg korábbi írásait, novellákban dolgozta fel fogsága és hosszú száműzetése élményanyagát. A sztálini rémtetteket leleplező regényét (Szembesítés) 1972-ben írta, de csak jóval később, halála után jelenhetett meg (1988).
(A kép forrása: Lengyel József: Szembesítés című kiadvány (1988), a kép helye a kiadványban: hátsó borítón, szerző: Csigó László fotóművész)