Rövid leírás
Bács-Bodrog vármegye tb. aljegyzője, árvaszéki ülnöke, majd Ada főjegyzője (1886–1896). A Magyarország c. politikai napilap belső munkatársa (1896–1899), h. szerkesztője (1899. máj.–aug.), felelős szerkesztője (1899. aug.–1913. dec.), főszerkesztője (1914. jan.–1918. nov.). Függetlenségi és ’48-as Párti programmal országgyűlési képviselő (Magyarkanizsa, 1901–1918); előbb a párton belül önálló Ugron-frakcióhoz tartozott (1901–1905), a pártszakadáskor a Justh Gyula (1909. nov.), később a gr. Károlyi Mihály vezette radikálisabb tömörüléshez csatlakozott (1916. júl.). Az őszirózsás forradalom idején megalakult Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának tagja (1918 okt.-étől), a Károlyi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (1918. okt. 31.–1918. dec. 22.), az év végén sikertelen kísérletet tett egy tiszta polgári kormány megalakítására. Ennek érdekében életre hívta az ún. Polgárszövetséget (1918. dec.), majd az antanthoz fordult katonai támogatásért (1919. jan. 5.), de kérését elutasították. A Függetlenségi és ’48-as Párt elnökeként (1919. jan. 14-étől) szakított a mindinkább balra tolódó Károlyival, s a párt többségével ellenzékbe vonult (1919. jan. 25.).
A Tanácsköztársaság idején az ún. túszszedő akció keretében őt is letartóztatták (1919. ápr. 19.), s csak máj. végén szabadult. A bukás után a Friedrich-kormány külügyminisztere (1919. aug. 15.–1919. szept. 11.); közben újjáalakította a Függetlenségi és ’48-as Pártot (1919. aug. 22.), a fehérterror elleni tiltakozásul elhagyta az országot (1919 ősze). Bécsben Garami Ernővel közösen, a Jövő c. napilap szerkesztőjeként, élesen támadta a Horthy-rendszert (1921–1923). Írásai miatt Magyarországon vádat emeltek ellene (1925), de azzal a feltétellel, hogy teljesen visszavonul a politikai élettől, hazatérhetett (1926. márc.).
(A kép forrása: Wikipédia)