Rövid leírás
A csepeli Weisz Manfréd-gyár szerkesztő mérnöke (1920–1921), a Ganz Villamossági Gyár és jogelődjei főmérnöke, osztályvezetője, igazgatója (1921–1959). Az Egyesült Villamosgépgyár műszaki tanácsadója (1959–1966). A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) t. elnöke (1971-től).
Tevékenysége a villamosgépgyártás egész területére kiterjedt. Több új gépsorozatot fejlesztett ki (pl. FH-típusú, középteljesítményű motorok, hengeres forgórészű szinkron generátorok, szinkronozott aszinkron motorok stb.). Kandó Kálmán munkásságát folytatva, továbbfejlesztette a fázisváltós mozdonyt. Szabadalma szerint csúszógyűrűs vontató motorokkal és fázisváltóval kapcsolt (külön hajtómotor nélküli) periódusváltóval készültek a Magyar Államvasutak (MÁV) villamosmozdonyai. Találmánya, a turbógenerátorok kereszttekercses forgórésze (1946), amellyel az addigi teljesítmény határát több mint háromszorosára, azonos méreteknél a gép kihasználását 25–40%-kal növelte. Új módszert dolgozott ki továbbá a nagyobb, zárt motorok melegedésének mérésére.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/mandi-andor-76BC9/)