Rövid leírás
Pályáját reklámgrafikusként kezdte. A Magyar Állami Operaház ügyelője segédrendezője (Nádasdy Kálmán mellett, 1946–1949), rendezője (1949–1963), főrendezője (1963–1987). A Fővárosi Operettszínház főrendezője (1951–1952). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola r. tanára, főisk. tanára (1949–1982); az énekesnövendékek számára színpadi szerepgyakorlatot tanított (1964-től). A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1989).
Az Operaház egyik meghatározó egyénisége az 1960–1980-as években. A korabeli nyugat-európai színházi törekvésekhez képest inkább konzervatív produkciókat hozott létre, de nagy érdemeket szerzett a repertoár bővítésében (barokk és 20. századi szerzők, pl. Claudio Monteverdi, Alban Berg, Benjamin Britten művei). A zene és a látvány szerves összhangját tartotta fontosnak. Számos kortárs magyar opera ősbemutatója is a nevéhez fűződik (pl. Balassa Sándor, Bozay Attila, Durkó Zsolt, Szokolay Sándor, Petrovics Emil zenés színpadi művei). Rendszeresen rendezett a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon és az MTV-ben. Számos operát állított színpadra Svájcban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Dániában, a Szovjetunióban, Finnországban, többek között a londoni Covent Garden Operában, a Buenos Aires-i Teatro Colónban, a moszkvai Nagy Színházban.
(A kép forrása: Fortepan, szerző: Szalay Zoltán)