Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetének tanársegéde (1895–1899), magántanára (1915–1920, a Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt megfosztották magántanári címétől: 1920), a Tanácsköztársaság idején, a Növényrendszertani Tanszék vezetője (1919). A brassói állami főreáliskola r. tanára (1899–1906), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárának őre (1906–1911), igazgatóőre (1911–1919 és 1920–1929), a Tanácsköztársaság idején osztályigazgatója (1919), ismét osztályigazgatója (1929–1934). Az I. világháború végén, mint az osztrák–magyar hadsereg-főparancsnokság tudományos bizottságának tagja, botanikai kutatásokat folytatott Lengyelországban (1917–1918).
Tudományos pályafutásának kezdetén kőzet- és ásványtani kutatásokkal foglalkozott, később érdeklődése a virágtalan növények és a gombák felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a mezőgazdaságban szerepet játszó magyarországi gombabetegségek feltárása terén. Nevéhez fűződik Magyarország gombaflórájának korszerű leírása. Két gombanemzetséget (Moeszia Bubak és Moesziella Petrak) és számos növényfajt neveztek el róla. Számos népszerű könyvet írt és szerkesztett, amelyeket rendkívüli rajzkészségével maga illusztrált.
(A kép forrása: Wikipédia)