Rövid leírás
A stuttgarti Gaucher-faiskola kertészsegéde (1901–1902), Temesvárott katonai szolgálatot teljesített (1902–1903), Franciaországban kertész (1904–1906). A tordai kertmunkásiskola tanára (1907–1908), az USA-ban, Kaliforniában járt hosszabb tanulmányúton, ahol elsősorban a nagyüzemi gyümölcsösök és a kertészetek gépesítésével, ill. gyümölcskiállítások szervezésével foglalkozott (1909–1911). Hazatérése után a budapesti Kertészeti Tanintézet gyakorlatvezető tanára (1912–1914), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kertészeti Ügyosztályán szolgált (1914). Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságba esett (1914. nov.; Szibériában volt hadifogoly: 1914–1920). A Kertészeti Tanintézetben, 1939-től a Kertészeti Akadémián, ill. 1942-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a gyümölcstermesztés előadó tanára (1920–1928), r. tanára (1928–1945). A Gyümölcstermesztési Tanszék vezetője (1942–1945) és a Főiskola dékánja (1943–1944). A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán a gyümölcstermesztés ny. r. tanára (1945–1949); a Kar első dékánja (1945–1948) és az egyetem rektora (1948–1949). A kezdeményezésére megalakult Kertészeti Kutató Intézet alapító igazgatója (1949-től).
A magyar kertészet iskolateremtő egyéniségeként vezető szerepet játszott a főiskolai szintű kertészmérnöki képzés magyarországi megszervezésében és bevezetésében. Nagy érdemeket szerzett a trianoni béke után a magyar gyümölcsösök és szőlőskertek újratelepítésében, európai szintre emelésében. Az első magyarországi kertészettudományi kiadvány, A Kertészeti Tanintézet Közleményei alapító szerkesztője.