Rövid leírás
A Zeneakadémián Herzfeld Viktornál zeneszerzést (1907–1910), emellett brácsázni is tanult. – Tanulmányai befejezése után Erdélyben (1910) és a Felvidéken népzenét gyűjtött (1912). A Waldbauer–Kerpely Vonósnégyes (1910–1913), majd a Dohnányi–Hubay Zongoranégyes tagja (1917–1919). A Budai Zeneakadémián és a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában a zenetörténetet és szolfézs tanára (1912–1918), a Zeneművészeti Főiskolán a kamarazenét, a zeneesztétika, zenetörténet és a zeneelmélet r. tanára (1919–1959). A Népszerű zenefüzetek (1934–1940), a Gondolat Kiadó Kis Zenei Könyvtár c. sorozatának szerkesztője (1957-től).
A modern magyar zenetudomány egyik megalapítója. Az elsők között ismerte fel Bartók Béla és Kodály Zoltán kivételes művészi tehetségét. Első tanulmányától (Neu-ungarische Musik, Berlin, 1911) kezdve egész életében a modern zene propagátora volt. A dzsesszről szóló első magyar nyelvű könyv szerzője (1928). Jelentős zenekritikusi és népszerűsítő munkássága is. Zenepszichológiai, zeneszociológiai vonatkozásaiban sajátos jelentőségűek írásai, könyvei és előadásai. Novellákat, regényeket, verseket is írt. Pedagógiai céllal több zeneművet komponált.
(A kép forrása: Wikipédia)