Rövid leírás
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tára gyakornoka (1937–1939), az Országos Történeti Múzeum Régészeti Tárában az Antropológiai Gyűjtemény gondozója (1939–1945), a Természettudományi Múzeumban, az általa megszervezett Emberi Tárának vezetője (1945–1965). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutató Intézete tud. tanácsadója (1965–1983). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK Régészeti Tanszékén, az antropológia előadója (1947-től), c. egy. docense (1949-től). A KLTE TTK Állattani és Embertani Tanszéke c. egy. tanára és az Antropológiai Részleg vezetője (1971–1983). Az MTA Antropológiai Bizottsága elnöke (1953–1958 és 1960–1980). A Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának titkára (1954–1957), elnöke (1985–1989). Az Antropológiai Közlemények szerkesztője (1968–1976).
Tudományos pályafutása elején etnikai és történeti antropológiai kutatásokat folytatott, innen kiindulva jutott el a biológiai rekonstrukció problémájához. Kidolgozta a nem- és életkor-meghatározás komplex módszerét, ezzel új irányt adott a paleodemográfiai kutatásokhoz, és elvezetett az ún. paleodermatográfiai rekonstrukcióhoz. Alapvetően új eredményeket ért el a bodrogközi dermogenetikai és populációgenetikai, valamint az ivádi izolátum komplex humángenetikai demográfiai vizsgálatában. Ismeretlen nemű és életkorú személy azonosságának megállapítására kidolgozta az ún. szuperpozíciós vetítésű eljárás antropológiai vonatkozását. Jelentős szervező- és kutatómunkát végzett a székesfehérvári királysírok leletanyagának feltárásában, ill. az 1956. évi forradalom és szabadságharc kivégzett vezetői csontvázának exhumálásában és személyazonosításában.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/n-ny-76F7D/nemeskeri-janos-770A2/)